Egy korábbi bejegyzésemben írtam arról, mennyire megtetszett a napelemes rendszerek ötlete, és hogy mi is szeretnénk ilyen rendszert telepíteni a férjemmel. Azóta a lovardában, ahol megtanultam lovagolni, és ahol jelenleg állatorvosként dolgozom, szintén megemlítettem az ötletet néhány kollégámnak. Először csodálkozva fogadták, aztán annyira megtetszett nekik, hogy néha azon kapjuk magunkat, hogy azon gondolkodunk, mi lenne, ha a lovarda tetejére is napelemes rendszert szerelnénk fel.

Egy hasznos oldalról megtudtam, milyen lehetőségek vannak a napelem telepítésére. Esetünkben egészen konkrétan a szigetüzemű napelemes rendszer működhetne jól, gondoltuk először. Ezt gyakran alkalmazzák elhagyottabb, önállóan álló épületeknél, például egy erdei kisháznál, vagy akár egy pusztai istállónál. Ezért arra gondoltunk, ez a megoldás akár a mi lovardánk esetében is működőképes lehetne. Mint minden rendszernél, így ebben az esetben sem az összes megtermelt áram mennyisége kerül felhasználásra. Mindig marad egy kis felesleg, ami általában visszajut a szolgáltatóhoz. A szigetüzemű napelemes rendszer esetén azonban ez nem így történik, hanem a felesleges áram egy kis akkumulátorba töltődik, ahonnan bármikor újra elérhető, ha szükség van rá. Így tulajdonképpen nem függnénk a helyi szolgáltatótól a lovardában, és nem kellene többé áramkimaradástól sem tartanunk. A szigetüzemű napelemes rendszernél ugyanis a magunk urai vagyunk a saját áramellátásunk biztosításában.

Ez eddig nagyon jól hangzik, és kellőképpen be is lelkesültünk a témával kapcsolatban. Csakhogy azzal nem számoltunk, hogy a szigetüzemű rendszernek számos hátránya is van. A legnagyobb hátránya egyben a legnagyobb előnye is: a függetlensége. Hiszen, mivel a napelemes rendszer így nem kapcsolódik a közvetlen hálózathoz, a teljes egység áramellátását magunknak kell kitermelnünk. Sokáig tartó sötét időszaknál pedig gyakorlatilag az akkumulátorban összegyűlt árammennyiségre vagyunk utalva. Ráadásul ennél a megoldásnál jó előre meg kell tervezni, pontosan milyen fogyasztókat fogunk használni, és azokhoz milyen áramellátás szükséges. A tervezést tehát sokkal jobban át kell gondolni, mint más napelemes rendszereknél, a sok kiegészítő alkatrész beszerzése pedig jócskán megemelheti a telepítés költségeit is.

Így az is megeshet, hogy maradunk a hagyományos megoldásnál, és nem válunk le a hálózatról, csupán a megfelelő napelemeket telepítjük fel a lovarda tetejére. Így vagy úgy, hosszú távon (egy körülbelül tíz éves távlatban) mindenképpen megtérülne a befektetés, arról nem is beszélve, hogy a havi villanyszámlákra fordított összeget mindenképpen meg tudnánk spórolni. Milyen szép is lenne! Az oldalt amit találtam, mindenesetre jól megjegyeztük magunknak a kollégákkal, és ki-ki otthon folytatja a felkészülést a témában. Ki tudja, talán egy nap tényleg megvalósítjuk a napelemes rendszer telepítését a lovardában, és letesszük a voksunkat egy környezetbarátabb energiafelhasználás mellett a munkahelyünkön is!